A Tolnay Klári Emlékház története

Az Emlékházban látható életműkiállítás Tolnay Klári 80. születésnapján nyílt meg a Várszínház galériájában, majd 1994-től 1999-ig gyakorlatilag körbeutazta az országot. A gyűjtemény végül Mohorán, Tolnay Klári egykori családi kúriájától nem messze talált otthonra. A Tolnay Klári Emlékházat 2000-ben avatta fel Mádl Ferenc köztársasági elnök.

Az immár 23 éves Tolnay Klári Emlékház tárlata a színésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll.

A kiállítás alapja a művésszé válás és a műveszetteremtés folyamatát rögzítő több mint 400 fotó, amely pillanatnyi voltuk egymásutániságában még élőbbé teszik a tárlat tárgyait. A fényképek nagy szerepeit és életének boldog pillanatait idézik, melyek alá a Művésznő írt is néhány sort, ami éppen azokról az eszébe jutott. A kiállított színpadi ruhák között láthatóak híres jelmezei, a palóc Katyi ruha, amelyben szülőföldje dalait énekelte, a "Vágy villamosa"-ból Blanche pongyolája, " Nóra" és "Maud" kosztümjei. Az emlékházban lelt otthonra a Vígszínházi öltözőasztala és a Tolnay család több mint 130 éves zongorája is. 2010 szeptemberétől megtekinthető a Nemzeti Színház féltve őrzött "Nagymama" kosztümjei. Mindezek mellett megtalálható itt munkássága elismeréseként kapott legbecsesebb emlékei a két Kossuth-díj, az Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés és a Középkereszt.

Őszintén hiszünk abban, hogy egy ember emlékét a számára értékes tárgyakon keresztül méltó módon lehet ápolni, bemutatni, mely feladat rögtön küldetéssé magasztosul, ha XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjéről van szó.

TOLNAY KLÁRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI EGYESÜLET

A Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület a Tolnay Klári Emlékház működtetésére alakult 2000-ben.

Az Egyesület célja olyan szellemi műhely létrehozása, a művészet és kultúra népszerűsítésére, amely lehetővé teszi a korszerű és legszélesebb értelemben vett művészeti és kulturális tevékenységek bemutatását, különös figyelemmel a színművészetre és ennek érdekében népszerűsítő tevékenységet folytat, aminek keretében kiállításokat, előadásokat szervez. E cél érdekében felvállalja Tolnay Klári színművésznő művészi hagyatékának gondozását, ápolását, életmű-kiállításának szervezését, fejlesztését, védelmét, megóvását, továbbá népszerűsítő és ismeretterjesztő tevékenységet végez az alapítványi célok megvalósulása keretében.

AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE,

MUNKATÁRSAINK

Juhász Judit

a Tolnay Klári Emlékház fővédnöke

Balla István

elnök

Légrádi Anna

elnökhelyettes

Beniczky Viktória

titkár

Balla Bence Ferdinánd

művészeti vezető és archívum vezető

Balla Tünde

projekt manager, intézményvezető

Juhász M. Miklós

tervező grafikus

A TOLNAY KLÁRI MŰVÉSZETI-DÍJ

A Tolnay Klári Kulturális-díjat az egyesület 2008-ban alapította. 2014-ben Tolnay Klári születésének 100. évfordulóján elérkezettnek látta az időt arra, hogy a Tolnay Klári Kulturális-díj után a Tolnay Klári Művészeti-díjat is megalapítsa. A díjazott művészek jelöléséről a Tolnay Klári-díj Kuratóriuma dönt.

A Tolnay Klári-díj idén, Tolnay Klári születésének évfordulója tiszteletére megújult, Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas népdalénekes keramikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának alkotása. A díj Tolnay Klári legkedvesebb madarát ábrázolja, egy gerlét, amit szárnyaival óvón ölel át egy angyal.

A díj jelképrendszere ősi motívumokból épül fel. A gyöngyökkel gazdagon díszített angyal védelmez, elűzi a kellemetlen, negatív erőket. A gyöngy ősidők óta a makulátlan tökéletesség, az egészség, a hosszú élet és a szerencse motívuma. Tolnay Klári legkedvesebb madara, a gerle a harmónia és a béke jelképe. A díj színárnyalatát a Színészkirálynő kedvenc színe, a lila ihlette, amely szín a nemesség, a jólét, az ünnepélyesség színe egyaránt. Az angyalon megjelenő arany szín a lelki és spirituális gazdagságot szimbolizálja.

Petrás Mária ezen alkotásaival szeretettel köszönti Tolnay Klári szellemiségéhez méltó díjazottakat.

Díjazottjaink:

2014: Vándor Éva és Reviczky Gábor
2016: Kubik Anna és Venczel Vera
2017: Bencze Ilona, Béres Ilona és Dunai Tamás
2018: Zsurzs Kati, Császár Angela, Szilágyi Tibor
2019: Pásztor Erzsi, Nagy Anna és Rátkai Erzsi
2020: Tóth Enikő, Szersén Gyula és Blaskó Péter
2021: Haumann Péter, Lukács Sándor és Nagy Viktor
2023: Hűvösvölgyi Ildikó és Seress Zoltán