In Memoriam Párkány László

Elhunyt Párkány László Tolnay Klári-díjas és Aranytoll életmű-díjas író, újságíró, dramaturg, a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület alapító tagja.

Legfőbb szenvedélye a színház volt. Könyvet írt Tolnay Klári, Turay Ida, Bánffy György életútjáról, Udvaros Béláról, az Evangélium Színház történetéről. Barátságos, udvarias modorával, nagy szakmai felkészültségével érdemelte ki mindnyájunk bizalmát, barátságát. Különösen büszke volt a Tolnay Klárival kialakult mély bizalmi kapcsolatra: a nagy művésznő életének olyan zugaiba is betekintést engedett neki, melyeket addig féltve őrzött. Nagy szerepet játszott a Tolnay Klári Emlékház létrehozásában. Harminc éven keresztül szívügye volt Tolnay Klári életművének gondozása, ápolása.

Párkány László újságíró nyugdíjazásáig 42 esztendőn át szolgálta a hazai újságírás, rádiózás és televíziózás ügyét.

Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg, illetve az ELTE bölcsészkar újságíró-magyar szakán végezte. Dolgozott dramaturgként a Miskolci Nemzeti Színházban, az Észak-Magyarország című lapnál, a Magyar Rádió nyíregyházi, szolnoki stúdiójában, majd a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál; l992-ben, az Új Magyarország lapszerkesztő-rovatvezetőjeként ment nyugdíjba.

Egyik elindítója volt a Miskolci Rövidfilm Fesztiválnak, sajtófőnökként évekig szerkesztette a fesztivál szakmai újságját. Része volt abban is, hogy a filmünnep arculatot váltson és befogadja a feltörekvő televíziós rövidfilm-művészet alkotásait.

Alapítóként szerepet vállalt a Déli Hírlap című, Miskolcon megjelenő, délutáni városi napilap sikeres megindításában; kulturális rovatvezetőként dolgozott a lapnál. Színikritikusként, filmjegyzet-íróként sokat tett a műfaj népszerűsítéséért, a kulturális köztájékoztatás sikeréért.

Eredményes vidéki újságírói munkássága után természetesnek tetszett, hogy a fővárosban folytatódott pályafutása. Műsorszerkesztő volt a televízióban, nevéhez fűződik a tv első önmenedzselő műsorformájának, a Műsorainkat ajánljuk című sorozat elindítása. Innen hívták a Magyar Ifjúság című hetilaphoz, kulturális rovatvezetőnek. Nevéhez kapcsolódik a lap művészeti mellékletének elindítása. Az eredményes munkának köszönhetően felajánlották számára a Magyar Televízió ifjúsági osztályának vezetését. Számos új, modern hangú műsort indított útjára; egyebek közt a Fiatalok óráját, a Fiatalok estjét. Segítségével kezdte magasra ívelő pályafutását Déri János. Három év elteltével, Érdi Sándor kulturális magazinjában, a Stúdióban ismét sikerrel művelt műfajai közelébe kerülhetett; Érdi hat hónap elteltével helyettesének választotta. Útja innen a Rádió- és Televízióújság szerkesztőségébe vezetett, ahol főszerkesztő-helyettesként irányította a lapkészítés operatív munkáját. A rendszerváltozás hajnalán, a televízió régi vezérkarának távozását követően kérte fel a televízió elnökségének az elnöke, Nemeskürty István, hogy a távozott elnökhelyettesek munkakörét elnökségi főosztályvezetőként vegye át. Párkány Lászlónak és Nemeskürty Istvánnak köszönhető, hogy a sokfelé húzó belső munkatársi gárda a napi adáskötelezettségnek eleget tett, nem uralkodott el az intézményen az anarchia. Személyesen küzdött azért, hogy az új szervezeti felállás következményeként néhány vezető munkatárs / Pl. Wisinger István/ - mert lejárt a szerződése - ne kerüljön az utcára, kapjon méltó feladatot. A későbbiekben erőfeszítéseket tett azért, hogy a Rádió- és Televízióújságot ne privatizálják. Munkássága során ez volt az egyetlen kudarca – az újságot kivitték a hetven esztendős Rádió szervezeti kötelékéből.

Párkány László színvonalas kritikái, kispublicisztikái, Rádióújságbeli jegyzetei az olvasók körében sikeresek voltak. Nyugdíjazását megelőző esztendőben, és később is szerkesztette a Magyarok Világlapja című színes havi magazint, majd az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága tagjává választották. Eredményes munkájának köszönhetően megbízatását további öt esztendőre meghosszabbították, miután a zömmel jogászi környezetben dolgozó panaszbizottsági tagok igényt tartottak szakmai tanácsaira. Munkája elismeréseként kiküldetést nyert el a BBC-hez és az angliai médiumok panaszintézményeivel foglalkozó testületekhez. Tanulmányi útjáról nagyobb írást jelentetett meg a Magyar Nemzetben. A nyugállományú újságírót színikritikusként foglalkoztatta a Confessio című református folyóirat, s a Hidegkúti Hírek médiamellékletének állandó szerzőjeként jelen volt a lap hasábjain színvonalas jegyzeteivel a média értéktisztelő tendenciáinak elemzőjeként. Az utóbbi esztendőkben a Magyar Nemzet hétvégi Magazinja tart igényt nagyobb lélegzetű, kulturális esszéire, az Evangélikus Élet színikritikákat kér tőle, leginkább az Evangélium Színház bemutatóiról.

Író munkásságáról. Megjelentetett öt színészkönyvet, kettőt Tolnay Kláriról, ugyancsak kettőt Turay Idáról, majd Bánffy Györgyről. Kötetet szerkesztett a Stúdió négy esztendőt átívelő interjúiból, amelyeket Érdi Sándor, Szegvári Katalin, Baló György, Kepes András és Petrányi Judit készített. Hatodik önálló kötetét Udvaros Béláról az Evangélium Színház megalapítójáról írta. Hetedik könyve Bajor Gizi csókja címmel nagyobb esszéit, novelláit foglalta kötetbe.

Babits Mihály szavait idézve "A halál sem teljes halál, s a gyász sem marad sokáig puszta gyász. Az író élete nem múlik el, csak befejeződik, elkészül, mint egy könyv. Ez éppen annyira kezdet, mint vég."

A Tolnay Klári Emlékház hálával és nagy szeretettel tiszteleg Párkány László életműve, emléke előtt.

Balla István elnök

Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület-Emlékház